Feladom v FEL-ADOM II.
Egy reggel indultam otthonról, óriási szomorúsággal a szívemen ébredtem, nem láttam merre menjek tovább.
Egy reggel indultam otthonról, óriási szomorúsággal a szívemen ébredtem, nem láttam merre menjek tovább.
De elég volt! – vitatkoztam vele…
Nincs itt helyem, nem ez az utam, nem kíváncsi rá senki… döntenem kell, mert csak nyüglődök, és kínlódom…
De tényleg, most hajnalban kell döntened???? – kérdezi… ez bolondság, miért kell egyáltalán döntened???
Mert a Lelkem fáradt, mert ez már csak szüttyögés…
Szólt újra: Na jó! Akkor dönts...
ÉS töröld le könnyeid, mert így nem mehetsz dolgozni… indulj, mert elkésel…
Igen, igazad van, döntöttem: „Becsukom a boltot”
Legyen így??? Legyen így…
Igazítom a sminkem
S nyitom az ajtót.
Jön egy fuvallat,
Jön egy érzés,
Jön egy suttogás…
Jön egy pillanat, ahol még lepke szárnyainak a suhogását is hallod,
Mi lenne ha csak FEL-ADNÁD, ide nekünk???
S a leírhatatlan S megfoghatatlan végtelen bolodogság járt át…
Az egység és harmónia és bizonyosság: Legyen?Legyen!
Táncolni hívtak s én elfogadtam a felkérést!
Hagyom, hogy ebben a táncban az Égiek vezessenek a hitem és az intúicióm által!
ÁLDÁS ÁLDÁS ÁLDÁS
Namaste🙏😇🪷
Te „táncolnál”velem????
Ez is érdekelhet
