Készen állsz?
Csend... Csönd... Hallgat Szótlanság Szótlanul Szótlan Némaság Némán Elakad... Beszakad... Bentragad. Békétlenül... Szavak nélkül... Hangtalan...
Végtelen mennyiségű szó…
fogalom… főnév és ige, de nem áll össze.
nincs rend
nincs összetartás bennük…
nincs mi értelmes rendbe
mindent elmesélő megmagyarázó mondatokká alakítaná őket.
Hiányzik a betűket összekovácsoló sugallat, mi erővel tölti meg a jelentést
Káoszban vegetálnak bennem a szavak…
Értelmüket vesztő mondatok…
Üvölt bennem a csend…
Mondaná, de hallgatásra ítél
Maradok csöndben a csendben.
Hallgatok….
Ki, és hol vagyok...
Üvölt bennem a csend…
Kiabál a csönd…
Élsz…
felkelsz teszed a dolgod…
még mosolyogsz is…
Mondod…
mutatod, az élet szép,
de belül halott vagy…
Találkozóra hív a csended, és kérdi, hol a Lelked...
Nem tudom merre jár.
Keresem… mint a szavakat összekovácsoló sugallatot.
Keresem… utazunk térben és időben, ittben és a múltban
Keresem… mikor, és hol találkoztunk utoljára
Keresem… mikor és hol lépett meg…
Néha vissza visszatér, de csak benéz.
Nem marad sokáig, de mindig egyre tovább…
Bolyongunk egymás nélkül…
Élünk
Élhetünk egymás nélkül, de nem érdemes…
Amikor a Lelked nem veled él, csak átutazó, csak vegetálsz…
„Keresem magam”
„Keresem az utam”
A Lelked szólít hogy jönnék haza hozzád, készen állsz???
Készen állsz??
Készen állsz találkozni magaddal??
Készen állsz találkozni a Lelkeddel??