Február 24. Mátyás napja
Tavasz váró nap.. először a medve, aztán most Mátyás megjósolja, hogy jön e tavasz...
Várjuk a sok sötétség után… Várjuk, é már itt érezzük az illatát, a fuvallatát…. türelemmel vagy türelmetlenül… Várjuk a újat… Várjuk… És már megint nem itt hanem ott vagyok lélekben… És oda lett a jelen… a ma… Pedig itt kéne lennem az ITTben és a MOSTban…
Tavasz tuti lesz, ilyen vagy olyan… de lesz…
De ma, ma látom, hogy süt a nap? Ma érzem, hogy élek? Ma hálás vagyok, hogy élek? Ma itt és most szeretem, hogy élek? Ma szeretem, hogy szeretnek? Ma tudom egy percre megállítani az időt és körbe nézni? Ma tudsz csak lenni? Ma tudsz velem örülni? Ma meg tudod csinálni, hogy egy percig nem aggódsz? Ma meg tudod csinálni, hogy egy percig nem félsz?
Ma Mátyás teszi a dolgát… tedd Te is és szeresd magad, és azt hogy élsz egy percig...
Várhatod a tavaszt… Várhatod a változást… Várhatod a csodát, de az Te magad vagy. Hát Szeresd… Ma egy perc… holnap kettő… így indul a változás, s mire tavasz lesz, kivirágzol Te is!